2016. augusztus 10., szerda

1.évad 15.rész Elöbb utobb el kell mondanom

3 nap múlva...
Már egy jó ideje nem találkoztam a srácokkal, de ma délelött kaptam egy üzit Jacktől. Figyu másolom.
Jack: Szia focis csajszi. Jössz ma is? ;)
Én: Hali hát nem tudom. :\
Jack: Na ne kéresd már magad. :*
Én: Jó figyu 10 perc múlva a pályán vagyok. Oki?
Jack: Várunk. <3
Annyira aranyos ez a srác. Figyelmes és szívdöglesztő. Persze Yoyi is az, de szerintem most elösször gondolom azt egy csávóról, hogy ugyan olyan jól néz ki mint ő. Megígértem neki, hogy ő is velem jöhet, de most nincs itthon ezért íratm neki egy sms-t, hogy hol leszek. Gyorsan felhúztam egy rövidnadrágot, Jorge egyik pólóját, azt egy kicsit betürtem a nacimba nem teljesen csak egy kicsit na és belebújtam a tornacipőmbe is. Amikor elkészültem ki akartam surranni a házból, mert Rugg és az apjuk itthon van. Nem jártam sikerrel mivel Ruggerro pont az ajtóban kapott el.
-Hova lesz a menet?-érdeklődött.
-A srácokhoz a pályára. Már Jorgenak is írtam.
-Oké akkor jövök én is.-vette le a kabátját.
-Na idefigyelj. Nem kell nekem felügyelő. Felnőtt nő vagyok és én is el tudom dönteni, hogy nekem mi a jó.-keltem ki magamból és elmentem. Nem jött utánam szóval gondolom megértett. Amikor megérkeztem már mindenki ott volt. Köszöntöttem mindenkit egy pacsival, de Jack puszit akart így hát azt adtam neki.
-Na akkor kezdjüka játékot.-kiáltotta el magát. Most olyan meccset játszottunk ami 90 perces volt. Én a vége fele megbotlottam és ráestem Jack-re. Az arcunkat alig pár centi választott el, de egy ismerős hang felébresztett.
-Te meg mi a francot csinálsz a barátnőmmel?-kiabált a párom.
-Nyugi már megbotlott és rámesett, de te mi a francot keresel itt?-állt fel vele szembe.
-Jöttem a barátnőmhöz.-léptek kicsit közelebb egymáshoz.
-Kicsim ne csináld.-tettem a kezem a mellkasára, de ő elhúzódott.
-Jézusom te tűzforró vagy.-kaptam a szám elé a kezem.
-Nincs semmi bajom.-nyugtatgatott.
-Ez biztos?-érdeklődött.
-Hát persze a pasidnak mindig ilyen a testhőmérséklete ha nagyon ideges.
***Jorge***
Most aztán kurvára felhúzt az agyamat ez a srác, de majd én megmutatom neki.
-Fiúk ti miért vagytok ennyire rosszban?-kérdezte Tini.
-Ezt egyszer elmesélem, de ennek nem most van itt az ideje.-néztem rá komolyan.
-Na jó én szeretném folytatni a játékot. Tini ha akarsz maradsz, ha nem akkor mész.-kacsintott rá Jack.
-Én inkább hazamennék. Túl sok volt ez nekem mára és túl sok mindent nem értek.-fordult meg és elindult.
-Kicsim várj már meg.-szaladtam oda hozzá.
-Most hagyj békén.-mérgelődött.
-Nem hagylak, mert szertlek és nem akarom, hogy megint miattuk vitázzunk.-fordítottam magam felé még a pálya elött.
-Ugye tudod mennyire szeretlek?
-Nem mennyire?-mosolyodtam el.
-Nagyon, nagyon, nagyon.-simítottam meg az arcom.
-Én még annál is jobban.-csókoltam meg. Amikor a nyelvünk találkozott éreztem, hogy a teste kicsit beleremeg.
-Mehetünk?-kérdezte.
-Mehetünk, de még nem haza.-mosolyogtam sejetelmesen.
-Hova megyünk?
-Meglepi.-nevettem majd beszálltunk a kocsiba. Tini egész úton a vállamnak volt dőlve és a kezemet simogatta ami a lábamon pihent. Én néha néha pár csókot leheltem az ajkaira meg szorosan magamhoz húztam. Persze amikor váltani kellett akkor elhajolt. Nagyon szeretem őt, de félek, hogy ha megtudja rólam az igazat nem bocsát majd meg és azt nem élem túl. Bár annak a gondoltától, hogy beleszerethet abba a kis vámpírpojácába na attól rettegek. Amikor megérkeztünk már nem volt semmi feszültség köztünk. Boldogan kulcsoltam újjaimat az övére és így mentünk be abba a házba. A srácok már bent ültek és tévéztek.
-Szevasztok.-pacsiztam le mindegyikkel majd üdvözölték a szerelmem.
-Sokat hallottunk rólad csajszi.-kacsintott Liam.
-Hé haver.-néztem rá komolyan mire ő mint egy kiskutya elslisszolt erre persze mindenki nevetni kezdett. Igazság szerint én vagyok a falkavezér ezért már a nézésem is tekintélyt parancsoló.
-Na szóval a haverunkat már hallottuk énekelni, de téged még nem.-jelentette ki Sat.
-Mi most azt akarjátok, hogy énekljek?-pirult el.
-Naná. Hé nyugi itt nincs mitől félned.-mosolygott Sam.
-Hát jó.- állt fel mire mindenki vele szembe leült. Én bátorítóan rámosolygtam mire elkezdett énekelni.

Heart beats fast
Colors and promises
How to be brave?
How can I love when I'm afraid to fall?
But watching you stand alone,
All of my doubt suddenly goes away somehow.

One step closer

[Chorus:]
I have died every day waiting for you
Darling, don't be afraid I have loved you
For a thousand years
I'll love you for a thousand more

Time stands still
Beauty in all she is
I will be brave
I will not let anything take away
What's standing in front of me
Every breath
Every hour has come to this

One step closer

[Chorus:]
I have died every day waiting for you
Darling, don't be afraid I have loved you
For a thousand years
I'll love you for a thousand more

And all along I believed I would find you
Time has brought your heart to me
I have loved you for a thousand years
I'll love you for a thousand more

One step closer
One step closer

[Chorus:]
I have died every day waiting for you
Darling don't be afraid I have loved you
For a thousand years
I'll love you for a thousand more

And all along I believed I would find you
Time has brought your heart to me
I have loved you for a thousand years
I'll love you for a thousand more

Miközben énekelt én visszaemlékeztem a megismerkedésünktől az összejövetelünkig. Első csók, veszekedés, nevetés, sírás, dalok megszületése. A mai napig amikor rámnéz elönt a melegség. Imádom minden mozdulatát és érintését. Nem hazudhatok neki tovább. El kell mondanom az igazságot. A dal végén mindenki állva tapsolt.
-Csodálatos voltál kicsim.-csókoltam meg.
-Köszönöm.-fúrta fejét a vállamba.
-Basszus ti mind a ketten másnak tanultatok, de ugyan az lett a hivatásotok. Jorge az FBI-nál volt, te pszichológus voltál erre miután megismertétek egymást egy évre rá mind a ketten énekesek lettetek.
-Hát én igazság szerint azért lettem énekes, mert miután apám meghalt és odaköltözött hozzánk nagybáttyám aki egy producer és egyszer a szobámba énekelve meghallotta a hangom ezért beajánlott Rioba.-mondta aranyosan Martina.
-Én meg azért, mert miután már nem találkoztunk túl akartam tenni magam rajtad. Lett is egy barátnőm aki a hasonmásod volt, de én nem tudtam otthon maradni, mert minden percben te jártál a fejemben. Elkezdtem dalokat gyártani amiket felraktam a youtube csatornámra. Ezáltal megtalált egy producer és így kerültem én is Rioba.
-Lattam ám az összes dalod.-mosolyodott el aranyosan mire elvesztünk egymás tekintetében.
-Jaj ez annyira romi, de ne itt essetek egymásnak ha lehet.
-Nyugi már megyünk is haza ugye Jorge?-fordult felém a barátnőm.
-Persze.-pusziltam meg a homlokát. Már tudtam előre, hogy a mai este más lesz mint a többi. Ma csak élvezzük egymás közelségét, ölelését esetleg csókjait, de semmi több. Amikor hazaértünk leültünk vacsizni.
-Gyerekek holnap reggel temetés.-szólt apám mire mindannyian elszomrodtunk.
-Tini vacsora után beszélhetnénk?-kérdezte Ruggerro.
-Persze.-kortyolt a vizébe. Ezután a vacsora további része szótlanúl telt. Kaja után elmentem zuhanyozni amig Tina beszél a báttyámmal. Pont amikor belépett  a szobába akkor csörrent meg a telefonom. Nat hívott amitől kicsit megriadtam.
-Szia kicsim.-vettem fel a telefont rémülten.
-...........
-Igen értem.
-.........
-Nem már apámnál vagyok.
-...........
-Köszönöm és igen egyedül, viszont most nekem mennem kell, mert nincs nagyon jó hangulat és holnap temetés.-mondtam és egy gombóc keletkezett a torkomba
-..........
-Én is szeretlek.-tettem le a telefont, de Tini már könnyezett.
-Natalia volt az?-érdeklődött.
-Hé, hé nyugi.-türtem egy tincset a füle mögé és megcsókoltam.
-Szereted őt?-szipogott
-Persze, hogy nem, de nem tudnék vele telefonon keresztül szakítani. Az nem én vagyok.-húztam magamhoz a derekánál fogva.
-Tudod ez az egyik ok amiért ennyire szeretlek.-kúszott egy mosoly az arcára.
-Pontosabban?
-Azért, mert ennyire tisztességes és korrekt vagy.-furta fejét a vállamba.
-És mi a másik?-érdeklődtem.
-Még nagyon sok van, de az is, hogy mindig őszinte vagy. Tudom, hogy soha nem hazudnál pláne nekem nem.-kezdett átöltözni pizsomába én meg csak azon agyaltam, hogy most is hazudok. Aztán amikor jött egy sms éjjel, hogy szükségük van a srácoknak rám és Rugg-ra. Kiosontam a barátnőm melől és farkas alakot öltve útnak indultunk.
Az én szőröm rozsdabarna színű a báttyámé viszont gyönyőrű fekte.
Mindig irigykedem rá, de ő aztmondta, hogy ez semmi az én 2m 38cm-hez hasonlítva. Arra gondoltam, hogy itt vannak a vámpírok, de nem. Ők ott voltak farkas alakba és valakik verekedtek. Ahogy közelebb mentem megpillanottam, hogy kik is azok. Sam és Liam. Azonnal közéük rontottam és morogva csattogtattam a fogaimat míg nem sikerült szétválasztanom őket.
 Fülüket, farkukat behúzva mentek el. Visszaváltozott mindenki én meg belekeztem a lecseszésbe.
-Nem hiszem el, hogy folyton csak verekeni tudtok. Régen is mindig én szedtelek szét titeket. El sem tudom képzelni mi volt amikor én nem voltam itt. Komolyan mint a dedóban. Ahelyett, hogy egymást ölnétek felkészülhetnétek. Az, hogy én hazajöttem annyit jelent, hogy Jackékenk hadat üzentem. Nemsokára eljönnek és akkor szembe kell néznünk velük.
-Na és mi lesz Martinával?-érdeklődött Tayler.
-Azt még sajnos én sem tudom, de meg kell védenem etől az egésztől, mert már Jack megpróbálta behálózni.-fogtam a fejemt.
-Hé tesó nyugi.-fogta meg a vállam Ru.
-Nincs nyugi. Ma azaz tegnap majdnem csókolóztak.-keltem ki magamból mire mindenki döbbenten nézett rám.
-Ezt miért nem mondtad?-szólaltak meg egyszerre.
-Azért, mert ő állította, hogy mennyire szeret és szerintem észre se vette, hogy mit csinál.-tűnödtem el.
-Jorge figyelj oda, mert tudod van ez az izé a vámpíroknál.
-Igen tudom. Az illatuk, a nézésúk sőt még az érintésük is elbűvől mindenkit.
-Öcsi én nem akarok ilyet mondani, de szerintem a csajodnak tetszik Jack.-mondta Ruggerro elszontyolodva.
-Ne csak őt ne.-néztem a többiekre aggódva.
-Mondj el neki mindent hátha majd más szemmel látja a dolgot.-kántálták egyszerre.
-Értsétek meg nem akarom, hogy belekeveredjen ebbe az egészbe.-emeltem fel a hangom mire a többiek elhallgattak.
-Akkor meg ne vágj ilyen bánatos bébifóka képet hanem csinálj valamit.-förmedt rám a testvérem. Igen nála nem hat ez a farkasosdi.
-Elmondok neki mindet. Nem inkább megmutatok neki mindet.-határoztam el magam és visszaváltoztam majd egy nagy morgással "ami annyirt jelentett, hogy mégegyszer ne forduljon elő ilyen" elmentem. Hazaérve besomfordáltam Tini mellé és szorosan hozzá bújtam.
-Kicsim.-fordult felém?
-Igen?
-Jack hívott, hogy elmegyek-e ma délelött focizni?
-És?
-Hát igent mondtam, de csak akkorha te is belegyezel és eljössz velem.
-Oké.-eröltettem az arcomra egy vigyort.
-Tudod mit? A mai napot inkább veled töltöm.-mosolyodott el aranyosan.
-Akkor majd este mutatnék neked valamit.-türtem egy kósza tincset a füle mögé.
-De miért csak este?
-Hát, mert csak.-nevettem fel.
-Redben, de aludjunk különben még este se kelünk fel.-bújt oda hozzám én meg a fejebúbjára nyomtam egy puszit és visszaaludtunk.