1.évad 2.rész (A mentő akció)

Este nagy nyomozásba kezdtem és sikerült kiderítenem, hogy ki ez a hentes Rob és, hogy hol tartózkodik. Az igazi neve Weis Roberto. A világon az egyik legnagyobb szervkereskedő. Mint tudni illik nem kíméletes. Gondolkodás nélkül képes végezni bárkivel. Ha pénzről van szó akkor egy családtgját is megölné. Ezt azért mondom, mert az édesapját már megölte a pénz miatt. Rengeteget drogozki és kisgyerekeket erőszakol. Nem számít neki, hogy fiú vagy lány. Nagyon félek, hogy nem érek oda időben. Mi van ha nem tudom megmenteni. Nem is értem rá nagyon ezzel foglalkozni, mert mennem kellett. Kaptam egy címet és csak reménykedni tudok, hogy ott lesz a lány. Beültem a fekete BMW-be és útnak indultam. Az út egy órát vett igénybe. A megadott címtől jóval messzebb parkoltam le. A füst bomba meg a pisztoly be volt készítve az övemen. A kés a bakancsomba minden esetre. Odamentem a helyszínre ami egy sikátor volt. Bementem és ennek az oldalába volt egy ajtó. Azt berugtam és tovább haladtam. Megint egy ajtó tárult elém, de onnan már hangokat hallottam.
-Ne kérlek ne csináld.-hallottam egy kiáltást. Biztosan Martina az.
-Nyugalom csak játszadozunk aztán öllek meg.-nevett. Egyszer csak ostor csapást hallottam és sikítást. Én azon nyomban berontottam.
-Fel a kezeket FBI.-üvöltöttem.
-Jajj most meg kellett volna ijedjek?-röhögött még mindig.
-Még nem, de ha a saját kezemmel tépem ki a gigád akkor félhetsz.
-Fuuu te kezded felhúzni az agyam.-húzott be nekem egyet a lány meg csak sírt.
-Na megállj te rohadék.-mentem neki én is. Csak ütöttük egymást. Már véreztünk, de engem nem érdekelt semmi. Meg akartam leckéztetni ezt a szemetet. Martinát csak úgy kikötözte egy székre meztelenül és korbácsolta. Nem tudom min mehetett keresztül ebben a pár napban, de lehet nem is akarom tudni. Valhogy sikerült megszereznie a bakancsomból a kést és megvágta vele az arcom. Hirtelen fordult a kocka, mert most ő szorított engem a földre és próbált leszurni. Ha nem szerzem vissza a kést megöl engem is és azt az ártatlan lányt. Nagyon sokáig tartott, de visszaszereztem a kést és én voltam fölénybe, de ő hirtelen Martina mögé ment és elkapta a nyakát.
-Egytelen egy muzdulat és eltöröm a nyakát.
-Ne, ne hagyja neki kérem!-sírt a lány én meg hirtelen azt sem tudtam mit csináljak. Eszembe jutott a füst gránát.
-Rendben, renben oda adom az összes fegyverem csak ne bántsd.-mondtam és közben a farzsbembe nyúltam. Előkaptam a paprika sprét és a szeméba fújtam majd eldobtam a füst gránátot is. Gyorsan eloldoztam a lányt és a kabátomat ráteritve a kezembe vettem. Egészen a kocsiig futottam ahol már a fél csapat várt. Beraktam a lányt majd visszamentem a hapsikámhoz. Megláttam és azonnal rávetettem magam. Megbilincsletem és ütlegelni kezdtem.
-Ááá hagyd már abba.-ordított.
-Megérdemled te mocsok. Mit tettél ezzel a lánnyal?-kiabáltam.
-Csak érj haza akkor már nem leszel ilyen nagy menő. Tudod szemet szemért.-mondta én meg nem értettem, hogy ezt miért mondja.
-Miről beszélsz?-kérdeztem.
-Csak kérdezd meg az FBI-os haverjaid, hogy van a barátnőd Rosali.-nevetett. Bennem egyből megjelent a félelem és az aggodalom. Éreztem, hogy valaki elránt Rob-tól. Facu volt az a legjobb barátom.
-Mi történt Rosaval?-kérdeztem aggódva.
-Tudod valaki felrobbantotta a labort és ő pont bent volt és….-mondta lehajtott fejjel.
-Meghalt?-gyűltek könnyek a szemembe.
-Igen.-bólogatott és a karját ölelésre tárta.
-Ne most hagyj nekem még haza kell vinnem Martinat.
-Majd én hazaviszem.-mondtam és odamentem a kocsihoz könnyes szemmel. Láttam, hogy a srácok oda akarnak jönni, de én csak intettem, hogy ne. Beültem autóba és elinditottam.
-Köszönöm, hogy megmentett.-mondta a mellettem ülő lány.
-Ugyan nincs mit, de nyugodtan tegezz.-mondtam remegő hangal.
-Baj van?-kérdezte miközben a kezét az én kezemre tette ami a kuplungon pihent.
-Ez az ember megölte a barátnőm.-mondtam már szinte sírva.
-Istenem ez az én hibám! Nekem kellett volna meghalnom.-mondta szomórúan.
-Ne hülyéskedj. Ez a munkánkal jár, de ez a rohadék még megbánja.-szorítottam rá a kormányra. Annyira eleredtek a könnyeim, hogy nem láttam az utat és áttértem a szembe jövő sávba. Ha most nem tudom visszarántani a kormányt meghalunk.